Egy kis pihenő

        A húsvéti alkalmak után nagyon úgy éreztük, hogy szükségünk lenne egy kis pihenőre, ezért szabadnapokat vettünk ki és valóban pihentünk. közben vendégeink is voltak, a Stepháni házaspár, akikkel áldott együttlétben volt részünk. Ami azt illeti ez a hét is nagyon laza volt, mert még vakáció van az óvodákban, ahova nem kell menjünk és a többi alkalmat sem igazán kezdtük még el. Az elkövetkező időszakban úgy gondoljuk, hogy az Úr különleges áldásokat tartogat a számunkra. Holnap (szombaton) az udvarhelyi konferenciára készülök, vasárnap pedig indulunk a balatonszemesi közép-kelet európai konferenciára.

Húsvéti klubok

   Nagyon sok minden történt, amióta nem jelentkeztem. Most csak azt érzem, hogy nagyon kimerültem az útobbi időben és szükségem van egy jó nagy pihenőre.
    Majdnem három hete, hogy Zolit megműtötték orrsövényferdüléssel és azóta mintha nagyon felgyorsultak volna az események. Nehéz volt itthon rendezni a három gyermeket, a háztartást és ugyanakkor végezni a szolgálatot is. Valahogy úgy éreztem, mintha nem tudnám utolérni magam. És azóta is úgy vagyok vele. Igazából fel sem fogtam, hogy rohamosan közeledik a húsvét. Bár tanítottam Jézus bevonulását Jeruzsálembe, a tudatomig mégsem jutott el, hogy ez mit is jelent tulajdonképpen. Elég későn felébredtünk, hogy a húsvéti klubjaink még nincsenek beprogramálva. De hála az Úrnak nem maradtunk szolgálat nélkül, mert az Úr gondoskodott és egymás után nyíltak az ajtók előttünk, annyira, hogy a hetünk bezsúfolódott. Sok áldást tapasztaltunk ezeken az alkalmakon, ahol hirdethettük az Úr Jézust. Négy új helyre jutottunk el az evangéliummal:a Stefánia óvodába a méhecske csoportba, Galambodra, ahol nagy meglepetésünkre románul kellett hirdessük az Igét, mert a többség románul beszélt, Székelycsókában és a Sárpataki árvaházba, ahova a "Youth with a mission" missziós szervezet által jutottunk el.

Nagyon szeretnénk ha valaki folytatná az alkalmakat ezeken a helyeken, mert látjuk a nagy szükséget. Fáj a szívünk ezekért a gyermekekért, de nekünk nincs már fizikai erőnk és időnk, hogy újabb alkalmakat felvállaljunk. Hol vannak a munkások? Imádkozzatok, mert az idők gonoszak és a Sátán megpróbálja elrabolni a pénzünket és időnket olyan dolgokra, amik nem maradnak meg. A végén csak az marad meg, amit Istenért végeztünk.
  Szükségünk van fiatalokra, akik tele vannak lelkesedéssel és az Úr iránti buzgósággal. Hol vannak ezek a fiatalok? Az elveszett gyermekek várnak benneteket.