Újra Nagykároly

            Jelenleg újra Nagykárolyban vagyunk, hogy folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk.
Az utóbbi időszak elég nehéz volt a számunkra, mert a gyermekek nagyon nehezen viselték már az ottlétet. Vegyes érzelmek dúltak bennünk, mert egy részünk kivánkozott haza, másik részünk pedig maradt volna. Főleg azokat a gyermekeket és fiatalokat sajnáltuk otthagyni, ahova nem sikerült találni valakit, aki folytassa a munkát. Hisszük, hogy az elhintett Igemagvak megtermik majd a maguk gyümölcsét.

Szabadság

Lejárt a nyári evangélizációk ideje. Augusztus 21-én hazautaztunk, hogy a gyerekeket a nagyszülőknél hagyjuk és mi továbbutazzunk Moldva Köztársaságba, a munkatársaknak szervezett csendeshétre Chişinău-tól 30 km-re levő keresztyén táborozóhelyre.

Valódi testi és lelki pihenést jelentett számunkra az a pár nap. Délelőtt előadáson vettünk részt, ahol feltöltödtünk, majd egy hosszú szünet következett. Ilyenkor ki lehetett használni az időt beszélgetésre, biciklizés, úszás, teniszezés...A program csak délután folytatódott csoportos beszélgetéssel, imaórával, majd vacsora után következett a szórakoztató est, amikor közös játékokat játszódtunk. Egyik délután Chişinău-t is volt alkalmunk meglátogatni.

Ez volt számunkra az első alkalom, amikor résztvettünk egy munkatársi csendesheten. Nagyon tetszett és pihenten, felfrissülve érkeztünk haza.

Szilágypér

            Isten csodája valósult meg Péren, hisz azt hallottuk, hogy a falu zárkózott, nem nyitottak az evangélium felé. Ezért kevés gyerekre számítottunk. De Isten itt is megmutatta, hogy tud csodát tenni és Ő az, aki tud munkálkodni az emberek szívében. Naponta 60-70 gyermek vett részt az alkalmakon, közöttük magyar és róma gyerekek. Szülők is eljöttek és érdeklődve hallgatták a tanításokat.

            Nagy szeretetet tapasztaltunk az ottani róma gyülekezet testvérnői részéről, akik fáradtsággal nem törődve naponta meleg ebéddel fogadtak bennünket. Igazán értékelték mindazt a munkát, amit ott végeztünk és készek arra, hogy ők is megtanuljanak egyet s mást a bibliai lecke tanításából, hogy folytatni tudják a munkát, amit elkezdtünk. Hálás a szívünk, hogy vannak ilyen lelkes emberek, akik készek tanulni és munkálkodni az Úrért.

Szántó

Isten csodálatos vezetését tapasztaltuk Szántóval kapcsolatosan. Mivel ott ismertük a református lelkészt és feleségét, megbeszéltünk egy időpontot amikor megyünk megtartani az evangélizációs hetet a faluban. Ez volt a mi tervünk. De Isten terve más volt. Ő átirányitott bennünket a rómákhoz, akik a falu szélén, egy félreeső réten, szegényes viskókban laknak. És megtapasztaltuk Isten áldásait ezen a héten. A gyerekek nagyon lelkesek voltak, bár nem tudtak olvasni, nagyon gyorsan megtanulták az énekeket, aranymondásokat. A felnőttek is résztvettek ezeken az alkalmakon és igazi áldásnak tartották, hogy Isten Igéjét hallgathatták.