Nyári imalevelünk

    Éppen imaórára rohantam (Csilla) (igen, rohantam, mert  hosszú az út és késésben voltam) zuhogó esőben, amikor különböző gondolatok kezdtek elárasztani. Az egyik ilyen gondolat az volt, hogy vajon megéri-e elmenni ilyen zuhogó esőben? Mi lesz, ha csak egyvalaki jön el? És elkezdtem beszélgetni az Úrral. Eszembe juttatta régi idők hívő embereit, misszionáriusokat, akik nem törődtek az esővel, széllel, nehézségekkel. Ők a céllal törődtek és mindent megtettek annak érdekében. Megszégyenültem. Végül megérkeztem. Egyedül voltam. Az ajtó be volt zárva. Vártam. Fáztam, mert a lábam át volt ázva. Nem jött senki. Már nem gondolkoztam azon, hogy megérte-e vagy sem, nem háborogtam, nem nehezteltem, amiért nem jött senki, csak egyszerűen hálát adtam, mert szólt az Úr. Sok mindenre rámutatott útközben. És végülis ezért megérte.

Mindig megéri, amikor az Úr ügyéről van szó. Az Ő Ígéjében azt olvassuk: „Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Szükségem van az imádságra. Szükségünk van az imádságra. És szükségünk van egymásra, hogy biztassuk egymást az imádságra és imádkozzunk egymásért.

Corrie ten Boom írja:   "Amikor egy keresztyén megszűnik közösségben lenni más keresztyénekkel, az ördög mosolyog. Amikor megszűnik olvasni a Bibliát, az ördög kacag. Amikor megszűnik imádkozni, az ördög kiált örömében.”

Egy csodálatos imameghallgatásban volt részünk az utóbbi időben. Szükségben voltunk. Már a tavasz is megérkezett és rohamosan közeledett a nyár mi pedig még téli gumikkal jártunk az autóval. Mit tegyünk? Hát persze, imádkoztunk. Az Úrral megosztottuk szükségünket. És Ő válaszolt. Egy ismeretlen által. Számunkra ismeretlen, de Neki nem. Ő ismeri gyermekeit és felhasználja őket. Kaptunk négy új  nyári gumit. Csak úgy,mert Atyánk tudta, hogy arra van szükségünk.  Áldott legyen az Úr ezért. Ő látta a szükséget és Ő töltötte be. És ez így van jól.

És most már naptár szerint itt a nyár. Ezen a nyáron is sokszor leszünk frontvonalban a harctéren, az ellenség  támadásának célpontjában, ezért most hozzád is fordulunk, kedves imádkozó testvér, hogy harcolj velünk együtt, mellettünk, hogy győzni tudjunk. Tőled is függ a mi győzelmünk. Izráel népe is addig volt győztes, amíg Mózes tartotta a kezét. Izráelben nem volt erő megállni az ellenség előtt. Mózesre, Áronra és Húrra volt szükség, mert ha Mózes abbahagyta az imádkozást, ezzel Isten népét végveszélybe sodorta. Ha megszűnik az ima, vége a győzelemnek.

Szeretnénk megosztani veled nyári terveinket azért, hogy velünk együtt harcolhass és így közösen győztesek lehessünk.

Július  8-13: Gyerektáborunk lesz Ratosnyán, ahova 35 különböző felekezetű, különböző hátterű gyerekkel készülünk menni

Július 15-20: Az idén Aradon lesz megszervezve az Örömhír Románia számára projekt, ahol sok szabadtéri evangélizáció lesz szervezve. Zoli vesz részt ezen a heten, mi itthon készülünk a tinitáborra, ami július 22-27: lesz ugyancsak Ratosnyán.

Augusztus 5-10: Köröstárkányba hívtak segíteni egy tábor levezetésében. HA az Úr megsegít ezen a héten ott leszünk

Augusztus 15-24 között fiatalokkal megyünk táborozni a Bucsinra.

Köszönjük, hogy imádkozni fogsz azért, hogy az Úr gazdag áldása legyen rajtunk a táborok ideje alatt és sok gyermek, tini szívet megérintsen és megváltoztasson.

„Ne akkor imádkozz, amikor kedved van. Legyen megbeszélt találkozód az Úrral, és tartsd ahhoz magad. Az ember akkor erős, amikor a térdein van.” —Corrie Ten Boom

Szeretettel, a Schuller család